Ugyan ezt egyelőre más fórumon nem kommunikálták, ám az Európai Bizottság számára összeállított helyreállítási terv új anyagából kiderül, hogy a kormány olyan konstrukcióban gondolkodik, ami lehetővé tenné a lakosság számára, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett, jelenleg 2523 kWh-s éves fogyasztás mennyiségén felül.
Ne mondd meg, hogy mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket – üzente korábban Twitteren a szlovák külügyminiszter Szijjártónak.
Az Orbán-kormánynak a jelek szerint nem sikerül közelebb kerülnie a befagyasztott EU-támogatásokhoz, amelyek nélkül sok területen újratervezés szükséges.
Szijjártó Péter külügyminiszter egy videóban azt állította, hogy az EU szerint az orosz-ukrán háború még négy évig folytatódni fog.
A külügyminiszter az MCC Feszten beszélt arról, hogy "a demokrácia legnagyobb szégyene ma Brüsszel és az európai bürokrácia".
A tárcavezető euroföderalista, és az EU politikai erejét még nem képes kihasználni a globális sakktáblán. Ezzel együtt nem támogatja a konszenzusos döntéshozatal feladását.
Az EU és a tagállamok elleni hibrid hadjárat részét képező propaganda terjesztéséért tettek listára hét orosz személyt és öt szervezetet. A digitális dezinformációs kampány hamis honlapokra és hamis közösségimédia-fiókokra épül.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Ezek az emberek mind Európa felé tartottak. A parti őrség akcióiban kimentettek száma a januártól júliusig tartó időszakban tavalyhoz képest ötszörösére nőtt.
Wolfgang Sobotka az osztrák kormányzó párt tagja, Moshe Kantor oligarcha pedig Vlagyimir Putyin bizalmi embere, akinek a szankciós listára rakása ellen állítólag Magyarország is kiállt az EU-ban.
Ha nem jön be a jóslata, már jövőre 4500 magyar egyetemista maradhat ki az uniós ösztöndíjból.
Szerintük a gyakorlatban nem megvalósítható az erdőirtásról szóló uniós törvény.
Egyszereplős közbeszerzést írt ki a külügyi tárca egy 80 milliós Bogányi-zongora beszerzésére, amit abba a brüsszeli palotába szánnak, amelynek milliárdos összegű felújítása zajlik, és amelyik a 2024-es magyar uniós elnökség “„főhadiszállása” lesz. Az épületben létrehozzák „a magyar innováció termét” is, oda kell a luxushangszer – erről külön kormányhatározat is született.
2024-ben ismét európai parlamenti választások lesznek. Ezek a választások biztosítják az egyetlen lehetőséget az európaiaknak, hogy közvetlenül szavazzanak az EU-ról. Viszont a kutatások és felmérések azt mutatják, hogy az emberek az EP választásokon nem feltétlenül az EU kulcskérdései, inkább a nemzeti politikai helyzet alapján szavaznak, már ha egyáltalán elmennek szavazni. Ez nem (csak) a választók hibája. Az Európai Parlament pártjai és választási struktúrája rendkívül bonyolult, nem csoda hát, ha a polgároknak még az életkedve is elmegy ezektől a választásoktól.
A migráció európai kezelésének alapvető logikai buktatója, hogy a politikusok számára a probléma a külső határon kezdődik, azoknak viszont, akik bejönnének, ott ér véget. De aki ilyen közel jár a célhoz, bármennyit is szenved, nem engedi magát eltéríteni – magyarázza az osztrák lapban a bevándorlási ügyek szakértője, Melita Sunjic.
A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
Az uniós tagállamok új szabályokat fogadtak el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen. Aki nem teljesíti, annak az Európai Bizottság mondja meg, hogyan kell spórolni.
Új jogszabályt fogadott el az EU a területén található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről.
